Anno, a régi szép időkben Primorskan szokás volt esküvőkor a falun végigvonulva cukorkát (olaszul: confetti) szórni az útra - így osztotta meg a fiatal pár az örömét a többiekkel.

Manapság ez a figyelmesség átalakult kis, csicsás ajándékcsomagok osztására, amiben benne van 3 vagy 5 db. cukorka. Ezeket az örömszülők osztják ki a esküvő után a lakodalomra nem hivatalos szomszédok, távolabbi rokonok, stb. közt. A csomagokat is ugyanúgy hívják, mint a cukorkát: confetti, azaz "szlovénosítva": konfeti. (Mire én ezt felfogtam! :D)

Íme, készen az első ajándékcsomag:

 Kétféle csomagocska van, ez a kevésbé giccses :))))

Idén beszereztünk a régiek mellé egy csomó új magot. Az első hónapokban teljesen egyformák a növénykék, de most már látszanak a "különbségek". :)

 Akkora paprikákat növesztettem, hogy kifeküdtem tőlük, és alá kellett dúcolni...

 Vajon milyen színű leszek, ha nagy leszek?

 A legrégebbi (3 éves) növényke, ha megérik, méregerős piros terméssel

 Ez a növény se mai csirke, várjuk, mikor lesz narancssárga a termés :)

 Az első idei érett paprikák. Gyanítom, hogy a piros méregerős porozta be a narancssárgát, ugyanis ennek a növénynek tavaly még hosszúkás termései voltak. :)))) Ejnyebejnye.

Évek óta tervezem ezt a túrát! Végre minden összejött, társaság, jó idő...

Kedden este elautóztunk Kranjska Gorába, a Vršič-hágó 3. hajtűkanyaránál letértünk az aszfaltútról, autókat a parkolóban hagytuk, majd rövid (fél órás) séta a túristaházig. Sötét volt, mire odaértünk. Ott lerámoltuk a holmit a szobába, kötelező Jota-teszt (közepes osztályzatot kapott), majd alvás (a szoba viszont 10 pontos volt). Mikor lefeküdtünk, még szakadt az eső, de én megígértem mindenkinek a jó időt másnapra :)

Reggel hatkor kelés, kávé (Moncsának dupla adag), cihelődés, majd 7:30-kor nagy nehezen el is indultunk. Mire kikeveredtünk az erdőből, a felhők is eloszlottak végre a csúcsokról.

 Bal oldalon a Razor (2601m), jobb oldalon meg a szerelmem, Prisojnik (2547 m) feszít

 Ami előző este a völgyben esőként esett, 2000 felett már hó formájában boldogított minket...

 5 órányi kitartó mászás után, mikor már azt hiszi az ember lánya, ennek sosem lesz vége - végre megpillantottuk a csúcsot. Eddig bújkalt a nyavalyás. Már csak 45 perc!

 Végigparáztuk magunkat a gerincen, felküzdöttük a sziklákon, és íme: 4 fokban cidrizve ugyan, de megtörve nem, megérkezett a bevállalós csipet-csapat :)

 A kilátás mindenért kárpótol. Baloldalt a szlovének által a Júliai-Alpok királynőjének nevezett Jalovec (2645 m), jobbra meg a Mangart (2679 m), egyike azoknak a csúcsoknak, amiket a szlovének felezni kénytelenek az olaszokkal :) Középen meg a Mojstrovka (2332 m) lankás oldala teszi teljessé a látványt.

 Gyönyörű látvány nyílik a felhőfoltokkal tarkított völgyre is

 Visszafelé menet remekül látszott Szlovénia második legmagasabb hegye, a Škrlatica (2740 m) csúcsán a kereszt. Ezen a ponton döntottem el, mi a legközelebbi uticél :))) Az ötlet sajnos nem aratott osztatlan sikert. Egyelőre ;)

 Kevéssel 7 előtt értünk vissza a házhoz. Bakancs lerúg, padon elterül, kötelező Radler. Ilyenkor mindig a legfinomabb :)  

 Utolsó pillantás a Špikre, bár csak a csúcsa látszik, egészen hátul...

 ...és a Škrlaticára, a skarlát szépségre, teljes pompájában.

 Škrlatica, te következel, I'm coming!!!!!

 Összegzés:

- Menetidő, háztól számítva: 5,5 óra felfelé, 5 óra lefelé, 45 perc a csúcson: cca. 11 óra

- Szintkülönbség: 1600 m *2 = 3200 m.

Hát, nemsemmi.

Végre erre is rászántam magam :)

A recepteket a képek alatti linkekre kattintva olvashatjátok.

Kenyerek:

Olívás kenyér

Kecskesajtos kenyér

Paradicsomos kenyér

Mogyorós kenyér

Só nélküli kenyér

Ronda és finom kenyér

És végül, a kedvencem:

THE Jota !!!

A mai napon teljes 2 hónapos és 1,2 kg-os valójában beköltözött hozzánk Egérke.

Röpke 20 perces kanapé mögötti reszketés után előbújt, és azonnal alkalmazkodott is a gazdik szokásaihoz... Okos macsek :D

Ma iszonyú szorgalmas voltam, legyártottam 40 kártyácskát, amik a meg nem hívott vendégek szimbolikus ajándékaira kerülnek (ez is egy helyi szokás...).

Másfél óra volt a "szöveg" megszerkesztése, amit utána kinyomtattam A4-es kartonlapra, majd következett további 4,5 óra méregetés, vagdosás, lyukasztgatás és matricaragasztás.

Eredmény:

 kívülről ilyen...

 ...és a belseje.

4 hete Goriziában kiválasztottuk a gyűrűket. Röpke fél óránkba tellett mindenestől (méretek, gravírozandó szöveg, arany színének egyeztetése, stb.). Ma telefonáltak, hogy megérkezett, jupiiiii :) El is ugrottunk értük, íme, a legújabb szerzemény:

Miután megegyeztünk az időpontban, leültünk egy parórás brainstormingra, és kisütöttük a dizájnt :) A kivitelezés már kizárólag Slavko ügyességét dícséri.

 kívül ilyen

  ez meg a belseje :)

Ezt a csodaszépet kaptam, fenn a hegyen 2000 méterrel a tenger felett, napsütéses délutánon. No comment. Szip-szip

*meghatódott*